Jordánia: Petra

Azt hiszem ha kimondjuk azt, hogy Jordánia, akkor mindenkinek Petra jut eszébe - az elhagyatott város - na de hogy is van ez?

Petra tényleg a leglátogatotabb hely Jordániában, meg is van az ára: több mint 50 euró a beugró/fő 1 napra, viszont a második nap csak 5 euróba kerül, és ez úgy, hogy van szállás a városban, másként 90 euró körüli az egy napi jegy!

Amint már megszoktuk, itt is a hegy tetejéről indultunk lefelé gyalogszerrel, de lehetett lovagolni és szekerezni is!
Majd az aránylag széles út elkezdett keskenyedni és egy szurdokba rohant - követtük!
Néha féklre kellett vonulni a gyors szekerek elől, melyek elfáradt turistákat hoztak - vittek! Két oldalt a falban vízvezető árkok vannak vésve, úgy nyak magasságában - jó kis látvány!
Kanyar balra, kanyar jobbra és egyszer csak megpillantottuk a már ismerős epületet amit Petrával azonosítanak: A kincstárat.
A kincstár előtt fordulnak meg a szekerek és lovak, innen meg már csak teveháton lehet tovább közlekedni, vagy természetesen gyalog! Szerencsére sok a jó kövér, fehér turista, akik alíg bírnak menni, így nincs más választásuk, mint igénybe venni a fent említett lehetőségeket!

Ahogy a kanyonon átmentünk, megnyílt a tér, persze úgy a csecse-becse árusok is rendesen elleptek, de a fárdt turista megpihenhet, hűsűlhet valamelyik improvizált vendéglőben, ehet-ihat amennyi csak belefér! Mi viszont inkább nekiugrottunk a baloldali hegynek, hogy megnézzük a két obelisk-et és az áldozati helyet! Nem annyira a hely mint a kilátás volt fantasztikus!

- photo: A. Eduárd -

A sziklák színei lenyügözőek - a nap folyamán árnyalati külömbségek észlelhetők, sőt vannak olyan helyek is amelyekről el lehetne hinni, hogy emberi kéz alkotása...
Ime az első leányzó aki be merte vállalni a fényképeszkedést! Ő 20 éves hajadon! :)
Jobb oldalon látható az egyik obelisk. Szembe a szikla mely alatt van a rés (amugy az egy sátor a szikla előtt) az a fennebb említett áldozati hely!

- photo: K. Boti -

Csoportos siesta! Az áldozati hegyen pihentettük kicsit Európai csontjainkat!

A lenti video is az ádozati hegyről készült. A kezdő képen látható a szemközti völgy (a lenti képen is látható). A jobbra látható barlangok a mai napig lakott a beduinok által! A balra levőket kiürítették és a filmen látható távoli falucskába költöztették, hogy a turisták zavartalanul járhassák körbe e nemzeti csodát.
A jobblodali két csúcs mögött található a kolostor - de oda csak másnap mentünk át!
A lenti út mentén vannak az árusok és a vendéglők. Az út jobboldali vége bemegy a kanyonba, elmegy a kincstár melett és a Petra városában ér véget!

Érdekes volt még számomra, hogy mire leértünk, már nem voltak bent turisták, így aztán nagyon kihalt volt az egész - meg kell hagyni, elég jesztő! :)
Újbol szembesülni kellett sajnos a magas árakkal - egy kétszemélyes szoba 35 euró volt - szerencsére egy Fülöp-szigeteki csajszi volt a recepciós és kiegyeztünk 40 euróba úgy, hogy mind az 5-en 1 szobába mentünk! "Jó emberek..."
Másnap már tudtuk hová akarunk menni, így aztán céltudatosan rohantunk neki az ismeretlennek! Az út felfelé nagyon könnyű volt, hisz teljesen ki van építve! Az egyetlen kihivást a felfelé okozta! :) Viszont nagyon egyedi és különleges volt az a felfelé!
És íme a kolostor! A távolban halványan látszik az áldozati hegy ahol az előző nap voltunk. Szeretik elnevezni épületeiket, de igazából ezek mind sírkamrák voltak. Bent egy nagy terem található, ami messze nem akkora mint az épület!
- photo: A. Eduárd -

És a kolostor úgy, hogy néhany turista is rajta van - gigantikus, igaz?

Jordánia: Dana rezervátum

Dél volt már, mikor megérkeztünk a rezervátumba. Gyorsan kerestünk szállást majd elbaktattunk a turist center-hez belépőért.

- photo: B. Ferenc -

Balrol látható a Dana falu. Ott kerestünk szállást és onnan indult az expedicíonk is. Igazából itt tudatosodott bennem, hogy Jordániában a turista jó fejőstehén! Közel 9 eurót kértek belépőt egy olyan helyre ahol nálunk ingyen sétálsz... El is vesztettem kissé fejem és egy kis veszekedés után öcsém diákigazolványával bementünk mindannyian fél áron... - photo: A. Eduárd -

A látvány tényleg lenyűgöző volt - meredek falak a völgy szélén. Először találkoztam a homokkő fogalmával - olyan könnyű mászkálni rajta - jól tapad a cipő rajta! Egy közel 6 órás út melyre a 3l víz nagyon kevésnek bizonyult. 5-én hamar a végére értünk, vége felé csak 1-1 kortyot volt szabad fogyasztani - kissé túlélési hangulata lett a végére a túrának! :)
- photo: A. Eduárd -

Útra készen! A völgy 4 féle klímatípust is tartalmaz: mediterrán, iráni, Szahara sivatagi és szudáni. Hogy melyik pontosan mi, azt nem tudom, de minél lennebb mentünk, annál melegebb volt! Ahogy leereszkedtünk a völgybe rögtön le is tértünk az ösvényről és bementünk az első jobboldali völgybe!
- photo: B. Ferenc -

Kellemes érzés volt a sziklák árnyékába menekülni a nap sugaraitól, főleg, hogy a sok forma és benne a lyukak folyamatosan mindenféle ábrázatokat tártak elénk! Bármerre néztem mindenhol volt legalább egy szempár mely visszanézett rám!
- photo: K. Boti -

Arcok, fejek vagy teljes emberi alakok - és a saját gépemben az elemek le voltak merülve :(
- photo: K. Boti -

Az állatvilágot néhány madár, 3 ezerlábú...
- photo: K. Boti -

... és egy kityó képviselte. Mondjuk az utobbitól azért megjedtem rendesen - szerencsére ő is, és mikor láttam, hogy a másik irányba iszkol, szóltam hamar a többieknek, hogy "üssenek" egy képet!
- photo: A. Eduárd -

Éjszaka picit megfáztunk, ugyanis egy nagyobb szobában aludtunk hálózsákjainkban 4 euróért/fő. Igaz, hogy a 0,25l-es cola 1 euró-ért is jól kelt! :)

- photo: K. Boti -

Dana falú. Középen a távolban van egy magasabb épület, az a Tower Hotel - az volt a szálláshelyünk!

Jordánia: Al Karak

Hátunk mögött tudva a तेंगेर्ट, nekivágtunk Al Karak városának, hogy megnézzük Jordánia leghíresebb lovagvárát. Kíváncsi voltam, hogy a milyeinkhez képest mennyire más.

- photo: K. Boti -

Nagyon kevés olyan kép készült, amin mindannyian rajta legyünk! Úton Al Karak felé, hattérben még látszik a Holt tenger...
- photo: K. Boti -

A lovagvár. Jóval nagyobb mint mifelénk a várak. Állítólag 7 szintes volt eredetileg - ma az egyik részén látszik vagy 4 szint...
- photo: A. Eduárd -

... viszont két istállója volt, egyik a másik fölött (fenti képen a másik). A belső terek sokkal tágasabbak és nagyobbak. Jellemzőek még a szellőző/világitó lyukak általában a mennyezetben - jó középkori hangulata van ott mindennek!

- photo: K. Boti -

Jobbról látszik a két istálló egymás fölött, szemben pedig 3 emelet a 7-ből. A bácsika volt az idegenvezetőnk, aki nagyon aranyos volt, főleg amikor a 2 Eurót odaadtuk és egyszerű könnyedséggel tudatta, hogy ez nagyon kevés. Adtunk 4-et, hát nagy immel-ámmal elvette, de vigyázott arra, hogy nemtetszését kifejezze!
- photo: K. Boti -

Másnap elindultunk felfedezni a Dana rezervátumot. Jordániára nem a hegyek jellemzőek, hanem a völgyek - szinte minden látnivalóhoz le kell menni! :)
- photo: A. Eduárd -

és ahol nincs település, ott sátraznak az emberek - nagyon terveztük, hogy bemegyünk az egyikbe, de aztán elmaradt, sajnos!
- photo: A. Eduárd -

A talaj nagyon sokszínű, bár növényzet nem sok borítja. Sok helyen látható vulkánikus kőzet így színessé téve a kopár tájat.

Jordania: Az út a Holt tengerhez

Jöttek is a nevezetességek egymás után! Nebo hegyén álltunk meg legközelebb. Mivel tavasz van, ezért a kopár hegyeken még látszott a zöld fű, de a nagyobb növényzet nem jellemző a tájra. A szél is erősen fújt!

Azt mondják, Mózes innen pillantotta meg a Kánaánt!

Hát erre a helyiek is készülnek, már alkotják makettjét Mózes útjának! Jövőre majd a boldog és pénzes turisták boldogan fizetnek azért, hogy megtekinthessék Mózes kalandos útját, sőt lehet ha még idegen vezetőt is fogadnak erre a 100 m-re! :)

Nem tudom Mózes szeme elé mi tárult, de mi ezt láttuk! Középen folyik a Jordán folyó, ami megközelíthetetlen hiszen a határ Izraellel pont a folyón van. A jobboldali hegyek Jordániához, a baloldali hegyek már Izraelhez tartoznak! Így igazán osztoznak a völgyön. El tudom képzelni, hogy annak idején azért sokkal zöldebb volt e vidék, hisz kevésbe volt használva mesterségesen a víz.
Ez a kép baloldali folytatása az előzőnek - itt láttuk meg először a Holt tengert! Először meg akartuk nézni a folyót. Nem jött össze - bár megtaláltuk az a helyet is, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust, de 12Eur/fő-ért úgy döntöttünk elég lesz merítkezni hangulatából, azzal vigasztalva magunkat, hogy végül is ez is valószínűleg egy kamu hely, hisz a sok keresztény turistának amúgy is mindegy!
- photo: K.Boti -

Érdekes volt számomra az itteni élet... nem nagyon láttam falvakat, igazából azt lehetne mondani, hogy vannak kis települések, közepesek, nagyok... de azonosak az épületek! És vannak a sátortáborok! Szerintem ezek felelnek meg a minálunk ismert faluknak! Hát sokáig gondolkodtunk, hogy be tudnánk vállalni ezt az életstílust vagy nem - a végére meg egyöntetűen elhatároztuk, hogy ezt nem nekünk találták ki! :)
- photo: A.Eduárd -

Egy nagy vödör paradicsom 1 euroért! Ez aztán a vásár - már láttuk benne a business-t :)
- photo: K.Boti -

A holt tenger partján hanyathomlok rohantunk fürödni, de amikor a partot megpillantottuk, rögtön elment a fürdéstől a kedvünk! Ritka egy koszos part volt - bár ez a helyieket egyáltalán nem zavarta! A fürdőruhájuk megegyezik az utcai ruhával - térdig belemennek és kész is a nagy lubickolás!
- photo: K.Boti -

Úgy képzelem el mintha a városi szemétdombon lennék! A távolban egy pár vízipipált - egyszer sem pillantottak felénk - jól el lehettek szállva :)
- photo: K.Boti -

Kedvencem a tusoló és az öltöző, természetesen ez mind egy ambient környezetben! :)
- photo: A.Eduárd-

Tény, hogy az ország folyamatos fejlődésben van, így aztán mit gombák épülnek a luxus paradicsomok, de hogy lehet úgy fürdeni, hogy látod, kevesebb mint 2 m-re vagy egy halom nagy kupac szeméttől?
- photo: A.Eduárd -

Mi kihagytuk a fürdést, míg találtunk egy szép, elhagyatott, csendes és legfőképpen tiszta helyet (úgy 10km-re) - végre jöhetett a fürdés!
Benne is a nép a vízben! Én kevésbé - tusolási lehetőség híján elég kellemetlen tud lenni az utána - szerencsére hamarosan sikerült szállást találni Al Karak városban.
- photo: K.Boti -

Meg kell hagyni, jó ha van két profi fotós a csapatban, főleg így, hogy a téma adott! Csodálatosak voltak a színek, az idő... A só kicsapódások a köveken, úgy a parton mint a vízben...
- photo: A.Eduárd -

A víz színe - a fehér talajnak köszönhetően bámulatos! Bár akkor is nézegettük, de így a képeken talán még fantasztikusabb! A következő megálló Jordánia legnagyobb lovagvára volt: Al Karak.

Jordania: Madaba

2010-es legényes kiruccanása Jordániába vezetett. Az előzőkből tanulva, úgy saccoltuk, hogy az ideális létszám az 5 személy (ennek főleg gazdasági okai voltak: autó bérlés, stb). Így aztán nekivágtunk az ismeretlennek egy LonelyPlanet könyv kíséretében és a világhálón talált 1-2 tanáccsal.

A kis csapat a Budapesti reptéren - elég késő lévén, már nagyokat pillantottunk, várva hogy a vasmadár gyomrába beülhessünk! A csapat: Boti, Ferenc, Edu, Pali meg én.

Amman repülőterére érkeztünk (Ekkorra már Ferenc is megnyugodhatott - túléltük a repülést), ahol lehetett aggódással kezdeni, mert nem várt senki. Egy óra elteltével érkezett meg a kölcsönzött autónk, és kiderült, hogy a kért 307-es Peugeot helyett egy 3-as Mazdát tud rendelkezésünkre bocsájtani - hát nem volt mit tenni, elfogadtuk és nekivágtunk az ismeretlennek!

A fővárost elkerültük, egyenesen neki a Holt tengernek, de előtte betértünk a híres Madaba-ba.
Nagyon korán érkeztünk, az utcákon fújt a szél, nagy ritkán láttunk 1-1 embert. Az autót leparkoltuk (fenti kép) és nekiláttunk a nevezetességek felkutatásának.
A mecset előre, de közben meg is lehet pihenni :) Azért egyikünk sem merte bevállalni azt, hogy beleül...
Arab világ mecset nélkül? Hát itt is találni néhányat, de ez különösen szépen pompázott a hajnali napsütésben!
Kisértetiesenen csendes volt a város. Az zsúfolt üzletek pihentek még! Néha egy autó elszáguldott mellettünk...
Madaba, avagy a mozaik város. A keresztény épületeket mozaik freskók díszítik. Több templom is van a városban, viszont a hajnali órának köszönhetően, egyiket sem tudtuk megnézni!
- photo: K.Boti -

Eduval keressük a Szent György görög-katolikus templomot a LonelyPlanet segítségével... meg is találtuk, de annak is zárva voltak kapui!
- photo: A.Eduard -

Ballag a csapat! Eszméletlen volt a minőség és a ígénytelenség kontrasztja. Az utcák nagyon jó minőségűek voltak - az aszfalt vagy a térkő nagyon precízen volt elhelyezve - a szakembereink tanulhatnának tőlük, na de a kosz és a szemét! Elképesztő egy igénytelen nép!

Kupaktanács: két lehetőségünk volt, várunk még legalább 3 órát, hogy bemehessünk néhány helyre, vagy megyünk tovább, több időt hagyva más nevezetességre! Az utóbbit választottuk!